Winkler és más...
Winkler > Építkezés / Felújítás > Villanyszerelés

Villanyszerelés


A villanyszereléshez valóban jó érteni. Ha itt valaki elront valamit, akkor közvetlen életveszély állhat fenn! Ezért mindenképpen kiemelném, hogy az alábbiak nem arra szolgálnak, hogy valaki ez alapján nekiálljon villanyt szerelni!!! Inkább azért írom le, hogy aki ilyen munkát ad ki, ránézhessen a „szakik” körmére. De ez sem lesz egyszerű. A leírtak többségét cáfolni fogják. A legerősebb érvük azonban az „én így csinálom már x évtizede…” lesz. :-)

Vezeték keresztmetszete

Ez az egyik legvitatottabb téma, de amin nem lehet vitázni, hogy lakóépületben az erősáramú hálózatban a minimum vezeték-keresztmetszet: 1,5mm^2!
Ezt a az alábbi Magyar Szabvány tartalmazza: MSZ 2364-520
/…/
524. Vezetőkeresztmetszet
524.1. A váltakozó áramú áramkörök fázisvezetőinek és az egyenáramú áramkörök aktív vezetőinek keresztmetszete nem lehet kisebb, mint az 52J táblázatban megadott értékek.
52J táblázat: A vezetők legkisebb keresztmetszete
(részlet)
A kábel- vagy vezetékrendszer típusa: Rögzített berendezések - Kábelek, köpenyes vezetékek és köpeny nélküli szigetelt vezetékek
Az áramkör célja: Erősáramú és világítási áramkörök
Vezető anyaga: réz
Vezető keresztmetszete négyzetmilliméter: - 1,5

0,5-ös minimális keresztmetszet a jelző és vezérlőáramkörök esetében megengedettek.
/…/


Link: http://www.albatrezor.hu/docs/12_msz-2364-410.pdf
2014-ben ez még hatályos volt: http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=2264.0

Az én ajánlásom:
Csengő és egyéb jelzővezeték lehet 0,75, vagy 1mm^2-es. Más nem.
Világítást 1,5mm^2-esellel szerelném és minden 230V-os aljzat áramkört 2,5mm^2-es vezetékkel.
Ez ellen azért ágálnak a villanyszerelők, mert a 2,5-ös vezetékkel sokkal nehezebb szerelvényezni.
Egy áramkörről lehetőleg maximum 2-3 aljzat menjen. Elvileg áramkörönként egy kismegszakító kell, kivételes esetben ettől el lehet térni. Én nagyon sok fali aljzatot szerelek fel, akkor eléggé luxus lenne minden áramkörnek külön kismegszakító. De ebben inkább nem foglalok állást.
Nagyobb fogyasztókat, pl. indukciós főzőlap mindenképpen meg kell vizsgálni, ha 3,6kW-nál nagyobb a teljesítmény igénye, akkor a 2,5 helyett már 4mm^2-es vezeték kell, ha 4,6kW-nál nagyobb, akkor már 6mm^2-es kell, stb. (lásd lejjebb), ezeket az áramköröket nem osztanám meg más fogyasztóval, külön kismegszakítóval védeném.

A vezeték terhelhetősége

No itt aztán nagy a tudatlanság és a kavarodás.
A vezetékek terhelhetősége nem csak a keresztmetszettől függ! Függ a vezeték elhelyezésétől is. Három csoport van:
A csoport: vakolat alatti védőcsőbe, vezetékcsatornába húzott vezetékek. A mai lakások, házak esetén ez az amivel számolni kell, akkor is, ha az így elhelyezett vezetékek terhelhetősége a legalacsonyabb! (Számunkra EZ az érdekes, ezzel kell számolni. A védőcsőbe húzott vezeték sokkal jobban melegszik, mint a bevakolt, ezt tetézi még, hogy sokszor több vezetékez egyazon védőcsőbe húznak, ezek aztán egymást is melegítik.)
B csoport: vakolatba helyezett vezetékek, kábelszerű vezetékek, szabadon elhelyezett több erű közös burkolatú vezeték, hordozható készülékek csatlakozózsinórjai. (Vagyis azokon a helyeken, ahol nincs védőcső, hanem egyszerűen a vakolatban megy a vezeték. Ezt nem nagyon szokták már így csinálni, mert a vezeték csak úgy cserélhető, ha végigvésik a falat. És ebbe a kategóriába tartoznak a hosszabbító kábelek is.)
C csoport: egyszerű főáramköri vezeték szabadon szerelve, egyszerű segédáramköri vezeték rögzítetten, szabadon vagy terített szereléssel.

Lakóépületekben az alábbi méretek relevánsak (réz, „A” csoport):
1,5mm^2 – 16A terhelhetőség – 13A biztosíték – 2990W terhelést bír (230V-on)
2,5mm^2 – 20A terhelhetőség – 16A biztosíték – 3680W terhelést bír (230V-on)
4mm^2 – 27A terhelhetőség – 20A biztosíték – 4600 terhelést bír (230V-on)
6mm^2 – 35A terhelhetőség – 25A biztosíték – 5750W terhelést bír (230V-on)
10mm^2 – 48A terhelhetőség – 35A biztosíték - 8050 terhelést bír (230V-on)
Azért kell egy fokozattal kisebb biztosíték, mert a biztosíték a vezetéket kell védje! Vagyis a vezeték maximális terhelhetősége alatt le kell oldjon!

Összehasonlításképpen: egy 1,5mm^2-el szerelt hosszabbítót (ez már „B” csoport, vagyis erre nem a fenti táblázat érvényes), elvileg már 4,6kW-al (20A) lehetne maximálisan terhelni, mert az szabadon futó vezetéknek számít, de ezt 16A-el kell biztosítani, vagyis ilyen aljzatba lehet dugni (20A alatt egy fokozat, az 16A), ami a falban már 2,5mm^2 kell legyen, így végül 3680W-al lehet terhelni a 1,5mm^2-es hosszabbítót, ami azért nem kevés.
Fontos, hogy tartósan magas terheléskor - ha kábeldobon van a kábel - le kell tekerni az egészet, hogy ne melegedjen át az egész dob, tudjon hűlni a kábel.
Szóval egy 2,5mm^2-el szerelt házban egy 16A-es kismegszakítóval védett áramkör maximum 3680W-al terhelhető tartósan, akkor is, ha a falon kívüli hosszabbítók csak 1,5mm^2-esek.
Azt is figyelembe kell venni, hogy egy áramkörről általában több aljzatot szoktak megtáplálni, sőt néha több áramkört egy kismegszakítóval védenek. Az ezekre kötött fogyasztókat össze kell adni! Ezért érdemes tudni, hogy mely 230V-os aljzatok vannak egy kismegszakítóra kötve.
Ha ennél nagyobb a terhelés, pl. indukciós főzőlap, fűtőtestek esetén, akkor vastagabb vezeték kell.
Ha valahol elágazás van, akkor ott fel kell szerelni egy kismegszakító dobozt. Nem jó megoldás, hogy egy 20A-es kismegszakítóval védett 4mm^2-es vezetéket elágaztatják két 2,5mm^2-esre. Ekkor az egyik 2,5-es szakaszt (ha a másikon éppen nincs fogyasztás) 4,6kW-al le lehet terhelni, ami a 2,5-es vezeték határterhelése. Ekkor vagy a vezeték ég el, vagy a kismegszakító old le, szóval beáll egy lutri állapot. Az ellenben jó, ha egy 4mm^2-es fali csőben vezetett vezetéket két, falon kívüli 2,5mm^2-es vezetékkel visszük tovább.
Az ELMŰ 32A-ig többletdíj nélkül ad áramot. Ez azt jelenti, hogy az adott lakásban/házban összesen 7,3kW teljesítménnyel lehet egyszerre terhelni a hálózatot. Ezt egy 4 főzőlapos indukciós sütővel, egy erős hajszárítóval és egy hősugárzóval már el is lehet érni. Szóval erre érdemes odafigyelni.

Kismegszakítók, biztosítékok

Itt is nagy a kavarodás. Rengeteg fórumot végigolvastam és villanyszerelők egymással is vitatkoztak a témán. Szerintem pedig nem vitatkozni kell ezen, hanem elolvasni a szakirodalmat. Én ezt tettem. (Forrás: Dienes László – Kliment Tibor: Villanyszerelő szakmai ismeretek I. ISBN 978-963-9536-28-9, 65. oldal, 4.2.1. Kismegszakítók)
Többféle csoportosítás létezik, de most csak a leoldási karakterisztikára térek ki, itt a lakóépületekben kétféle jöhet szóba:
„B” jelleggörbéjű kismegszakító idő-áram jelleggörbéje az épületvillamossági berendezésekben felszerelt kábelek és vezetékek terhelési viszonyaihoz illeszkedik. (Vagyis ez kell nekünk!)
„C” jelleggörbéjű kismegszakító olyan fogyasztók védelmére alkalmas, amelyek nagy bekapcsolási áramlökése miatt a kioldásnak késleltetve kell megtörténnie, pl. motorok, transzformátorok, higanygőzlámpák, mágnesszelepek stb. estén.
A fentiekből látható, hogy lakásban mindenképpen a „B” típusú kell, hacsak nem higanygőzlámpával világítunk, vagy nincs egy rejtett esztergapad a pincében. Hogy miért raknak a „villanyszerelők” mégis inkább „C”-t? Egyszerű a válasz: a „C”, mivel lassabban old le, kevésbé „macerás”, ritkábban hívják vissza villanyszerelőt. Ennyi. Szóval ha egy „szaki” a „C”-vel jelenik meg, érdemes elgondolkodni a szakértelmén.
Fentebb már írtam, hogy a kismegszakító soha nem a fogyasztót (készüléket) védi, hanem a mögötte lévő vezetéket, ezért úgy kell kiválasztani, hogy a vezeték terhelhetőségének maximuma ELŐTT leoldjon. A tervezés menete:
  1. meghatározni a fogyasztó teljesítmény igényét.
  2. kiválasztani az ehhez szükséges vezeték keresztmetszetet (általában a "B" csoport adatai alapján! Lásd fent.).
  3. a vezeték maximális terhelhetősége alatti kismegszakító kiválasztása.

Életvédelmi (fi) relé

Ebben legalább egyetért mindenki: ez kell. Még jó, hogy.
A fi-relé lényege (az I. Kirchhoff-törvény szerint) hogy egy zárt, elágazásmentes áramkörben az áram nagysága minden ponton azonos. Ha valahol, a körön kívülre áram folyik, mert pl. valakit éppen megráz az áram, akkor a kimenő és a visszatérő vezetékben folyó áram már nem lesz azonos, hiszen az ember cipőjén/talpán/kezén keresztül „szökik” az áram. A fi-relé pontosan ezt figyeli és ha ez az eltérés a 30mA-t (van ettől eltérő is) eléri, akkor leold.
Fontos, hogy ez a leoldás nem csak egy áramütéskor történhet. Akkor is leold a fi-relé, ha pl. a földelésen keresztül kezd szivárogni az áram, mert pl. egy szigetelés kezd átégni. Ezért ha a fi-relé állandóan leold, nem annak kikötése, megkerülése a megoldás, hanem a hiba megkeresése!
FONTOS! A fi-relé az ellen nem véd, ha valaki egyik kezével megfogja a fázist, a másikkal a nulla vezetéket (és mondjuk jól szigetelt cipője van)! Ekkor az ember egy sima fogyasztó lesz és rendben meg is kapja a maga feszültségét, teljesítményét!
A fi-relét havonta le kell oldani, ehhez van egy teszt gomb. Ezt érdemes nem elfelejteni.

Földelés

Ezt is kell, nem kérdés.
Előzetesen annyit, hogy elvileg nem szabad sorba fűzni a földelő vezetéket az egyes aljzatokba, mert a csavarkötések lazulását nem érzékeljük és ha olyan gond van, ahol a földelésnek kellene közbelépnie, akkor az nem fog és abból baj is lesz. A gázkazán EPH kialakításánál, ahol az egyes rézcsöveket is be kellett kötnöm a földhálózatba, ott iker-érvéghüvelyt használtam, abba nem lehet belekötni.
Én már betonozáskor a betonvashálót is bekötném a földelő hálózatba, ezt az egyik szakcikkben így is javasolták. A földelő szonda is jó persze, de annak "működése" sok mindentől függ, pl. a talaj anyaga, nedvességtartalma, stb.


Egyéb

A vezeték az amit általában a falba húznak, egyszeres szigetelésű, merev rézmaggal, általában 3 féle színben: fekete (fázis), kék (NULL) zöld/sárga (védőföldelés). Bizonyos keresztmetszet felett már csak sodrott van.
A kábel is rézből van, de szinte mindig sodrott szálakból van és több vezeték össze van fogva, s külön második szigetelőköpennyel burkolt. Ilyenek pl. a hosszabbítók.