Winkler és más...
Winkler > Építkezés / Felújítás > Villanyszerelés

Villanyszerelés


A villanyszereléshez valóban érteni KELL, Ha itt valaki elront valamit, akkor közvetlen életveszély állhat fenn! Ezért mindenképpen kiemelném, hogy az alábbiak nem arra szolgálnak, hogy valaki ez alapján nekiálljon villanyt szerelni!!! Inkább azért írom le, hogy aki ilyen munkát ad ki, ránézhessen a szakik körmére, vagy legalább egy kicsit elhelyezze a vállalkozó szakmai tudását. De sajnos ez sem lesz egyszerű, hiszen sok "szaki" a leírtak többségét vehemensen cáfolni fogják, de a legerősebb érvük azonban az lesz, hogy „én így csinálom már x évtizede…”, s soha senki... szóval jó olvasást!
:-)

Villanyvezetékek szükséges keresztmetszete

Ez az egyik legvitatottabb téma, pedig ez az amin szerintem nem lehet vitázni, el kell olvasni a vonatkozó szabványt.
Lakóépületben az erősáramú hálózatban a minimum vezeték-keresztmetszet: 1,5mm^2!
Ezt a az alábbi Magyar Szabvány tartalmazza: MSZ 2364-520
/…/
524. Vezetőkeresztmetszet
524.1. A váltakozó áramú áramkörök fázisvezetőinek és az egyenáramú áramkörök aktív vezetőinek keresztmetszete nem lehet kisebb, mint az 52J táblázatban megadott értékek.
52J táblázat: A vezetők legkisebb keresztmetszete
(részlet)
A kábel- vagy vezetékrendszer típusa: Rögzített berendezések - Kábelek, köpenyes vezetékek és köpeny nélküli szigetelt vezetékek
Az áramkör célja: Erősáramú és világítási áramkörök
Vezető anyaga: réz
Vezető keresztmetszete négyzetmilliméter: - 1,5

0,5-ös minimális keresztmetszet a jelző és vezérlőáramkörök esetében megengedettek.
/…/


Link: http://www.albatrezor.hu/docs/12_msz-2364-410.pdf
2014-ben ez még hatályos volt: http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=2264.0

Ajánlás:
Csengő és egyéb jelzővezeték lehet 0,75 vagy 1mm^2-es, mást nem szabad ilyen vékony vezetékkel bekötni.
Világítást (ha normál fogyasztókról van szó) 1,5mm^2-esellel szerelném és minden (normál) 230V-os aljzat áramkört 2,5mm^2-es vezetékkel.
Ez ellen azért ágálnak a villanyszerelők, mert a 2,5-ös vezetékkel sokkal nehezebb szerelvényezni. Merevebb a vezeték, s a gyenge szerelvények eltörhetnek.
Egy áramkörről (értsd: egy kismegszakítóról) lehetőség szerint maximum 2-3 aljzat legyen megtáplálva. Elvileg minden áramkört (értsd: elmenő vezetéket) egy külön kismegszakítóval kellene védeni.
Én híve vagyok a nagyon sok fali aljzatnak, ekkor eléggé luxus lenne minden áramkörnek külön kismegszakító. De ebben inkább nem foglalok állást, én van, hogy több kört kötök egy kismegszakítóra, fontos azonban az, hogy azonos vezeték keresztmetszetű áramkörök legyenek.
Nagyobb fogyasztókat (pl. indukciós főzőlap, komolyabb sütők, hőtárolós kályhák, hősugárzók) mindenképpen meg kell vizsgálni, ha 3,6kW-nál nagyobb a teljesítmény igénye, akkor a 2,5mm^2 helyett már 4mm^2-es vezetéket kell használni, ha 4,6kW-nál is nagyobb a teljesítményfelvétele (ami egy 4 lapos indukciós főzőlapnál nem ritka), akkor már 6mm^2-es vezetéket kell használni, és így tovább (lásd lejjebb). Ezeket a nagyfogyasztókat ellátó áramköröket semmi esetre nem osztanám meg más fogyasztóval, s természetesen külön kismegszakítóval védeném.

Vezetékek terhelhetősége

No, itt talán még nagyobb a tudatlanság és a kavarodás.
A vezetékek terhelhetősége nem csak a keresztmetszettől függ! Nagyban függ a vezeték anyagától és elhelyezésétől is!
Három fő csoport van (s ezek nem összetévesztendőek a kismegszakítók típusától!):

A csoport: vakolat alatti védőcsőbe, vezetékcsatornába húzott vezetékek. A mai lakások, házak esetén ez az amivel számolni kell, akkor is, ha az így elhelyezett vezetékek terhelhetősége a legalacsonyabb! (Számunkra EZ az érdekes, ezzel kell számolni. A védőcsőbe húzott vezeték sokkal jobban melegszik, mintha a vezeték közvetlenül be lenne vakolva, ezt tetézi még, hogy sokszor több vezetéket egyazon védőcsőbe húznak, ezek aztán egymást is melegítik, ami szintén ront a helyzeten.)

B csoport: vakolatba helyezett vezetékek, kábelszerű vezetékek, szabadon elhelyezett több erű közös burkolatú vezeték (tipikusan ezek a hosszabbító kábelek), hordozható készülékek csatlakozózsinórjai. (Vagyis azokon a helyeken, ahol nincs védőcső, hanem egyszerűen a vakolatban megy a vezeték. Ezt nem nagyon szokták már így csinálni, mert ez esetben a vezeték csak úgy cserélhető, ha végigvésik a falat. És ebbe a kategóriába tartoznak a hosszabbító kábelek is.)

C csoport: egyszerű főáramköri vezeték szabadon szerelve, egyszerű segédáramköri vezeték rögzítetten, szabadon vagy terített szereléssel. (Ez a csoport pl. a ház légvezetéke.)

Lakóépületekben az alábbi méretek relevánsak (anyag: réz, „A” csoport):
1,5mm^2 – 16A terhelhetőség – 13A biztosíték – 2990W terhelést bír (230V-on)
2,5mm^2 – 20A terhelhetőség – 16A biztosíték – 3680W terhelést bír (230V-on)
4mm^2 – 27A terhelhetőség – 20A biztosíték – 4600 terhelést bír (230V-on)
6mm^2 – 35A terhelhetőség – 25A biztosíték – 5750W terhelést bír (230V-on)
10mm^2 – 48A terhelhetőség – 35A biztosíték - 8050 terhelést bír (230V-on)
Azért kell egy fokozattal kisebb biztosíték, mert a biztosíték a vezetéket kell védje! Vagyis a vezeték maximális terhelhetősége alatt le kell oldjon!

Összehasonlításképpen: egy 1,5mm^2-el szerelt hosszabbítót (ez már „B” csoport, vagyis erre nem a fenti táblázat érvényes), elvileg már 4,6kW-al (20A) lehetne maximálisan terhelni, mert szabadon futó vezetéknek számít, de ezt 16A-el kell biztosítani, vagyis ilyen aljzatba szabad bedugni (20A alatt egy fokozat, az 16A, ez 230V-al 3680W teljesítményig használható, utána leold).
A 16A-es biztosítékkal védett áramkör a falban már 2,5mm^2 kell legyen, mert az már az "A" csoport, így végül 3680W-al lehet terhelni a 1,5mm^2-es hosszabbítót, ami azért szintén kevés.

Fontos, hogy tartósan magas terheléskor - ha kábeldobon van a kábel - le kell tekerni az egészet, hogy ne melegedjen át az egész dob, tudjon hűlni a kábel.

Szóval egy 2,5mm^2-el szerelt házban egy 16A-es kismegszakítóval védett áramkör maximum 3680W-al terhelhető tartósan, akkor is, ha a falon kívüli hosszabbítók (vagy a készülékek bekötő kábelei) csak 1,5mm^2-esek.

Azt is figyelembe kell venni, hogy egy kismegszakítóval sokszor több áramkört védenek, s egy áramkörre is van, hogy több aljzat van szerelve! Az ezekre az aljzatokra kötött fogyasztókat össze kell adni! Ezért érdemes tudni, hogy mely 230V-os aljzatok vannak egy kismegszakítóra kötve.

Ha a normálisnál nagyobb teljesítményfelvételű a fogyasztó (pl. indukciós főzőlap, fűtőtestek), akkor vastagabb vezeték kell.

Ha az áramkörben valahol elágazás van, akkor ott fel kell szerelni egy további kismegszakítót. Nem jó megoldás, hogy egy 20A-es kismegszakítóval védett 4mm^2-es vezetéket elágaztatják két 2,5mm^2-esre. Ekkor az egyik 2,5-es szakaszt (ha a másikon éppen nincs fogyasztás) 4,6kW-al le lehet terhelni, ami a 2,5-es vezeték határterhelése. Ekkor már a vezeték is leéghet, jobb esetben a kismegszakító old le, szóval beáll egy lutri állapot. Az ellenben jó, ha egy 4mm^2-es fali csőben vezetett vezetéket két, falon kívüli 2,5mm^2-es kábellel visszük tovább a fogyasztóig.

Az ELMŰ 32A-ig, többletdíj nélkül ad villamosáram-bekötést, 15 méteres távolságig a földkábelt ingyen húzzák be (új bekötés esetén). Ez azt jelenti, hogy egy lakásban/házban összesen 7,3kW teljesítménnyel lehet egyszerre terhelni a hálózatot. Ezt egy 4 lapos indukciós főzőlappal, egy erős hajszárítóval és egy hősugárzóval már el is lehet érni. Szóval erre érdemes odafigyelni.

Kismegszakítók kiválasztása azok karakterisztikája

Itt is nagy a kavarodás. Rengeteg fórumot végigolvastam és villanyszerelők egymással is vitatkoztak a témán. Szerintem pedig nem vitatkozni kell ezen, hanem elolvasni a szakirodalmat. Én ezt tettem. (Forrás: Dienes László – Kliment Tibor: Villanyszerelő szakmai ismeretek I. ISBN 978-963-9536-28-9, 65. oldal, 4.2.1. Kismegszakítók)
Többféle csoportosítás létezik, de most csak a leoldási karakterisztikára térek ki, itt a lakóépületekben kétféle jöhet szóba:
„B” jelleggörbéjű kismegszakító idő-áram jelleggörbéje az épületvillamossági berendezésekben felszerelt kábelek és vezetékek terhelési viszonyaihoz illeszkedik. (Vagyis ez kell nekünk!)
„C” jelleggörbéjű kismegszakító olyan fogyasztók védelmére alkalmas, amelyek nagy bekapcsolási áramlökése miatt a kioldásnak késleltetve kell megtörténnie, pl. motorok, transzformátorok, higanygőzlámpák, mágnesszelepek stb. estén.
A fentiekből látható, hogy lakásban mindenképpen a „B” típusú kismegszakítót kell használni, hacsak nem higanygőzlámpával világítunk, vagy nincs egy dugi esztergapad a spájzban. Hogy miért raknak a „villanyszerelők” mégis inkább „C” típusú kismegszakítót? Egyszerű a válasz: a „C”, mivel lassabban old le, kevésbé „macerás”, ritkábban hívják vissza villanyszerelőt, s ugyanannyiba kerül mint a "B". Ennyi. Szóval ha egy „szaki” a „C”-vel jelenik meg, érdemes elgondolkodni a szakértelmén.
Fentebb már írtam, hogy a kismegszakító soha nem a fogyasztót (készüléket) védi, hanem a mögötte lévő vezetéket, ezért úgy kell kiválasztani, hogy a vezeték terhelhetőségének maximuma ELŐTT leoldjon. A tervezés menete:
  1. meghatározni a fogyasztó teljesítmény igényét.
  2. kiválasztani az ehhez szükséges vezeték keresztmetszetet (általában a "B" csoport adatai alapján! Lásd fent.).
  3. a vezeték maximális terhelhetősége alatti kismegszakító kiválasztása.

Életvédelmi (fi) relé

Ebben legalább egyetért mindenki: ez kell. Még jó, hogy.
A fi-relé lényege (az I. Kirchhoff-törvény szerint) hogy egy zárt, elágazásmentes áramkörben az áram nagysága minden ponton azonos. Ha valahol, a körön kívülre áram folyik, mert pl. valakit éppen megráz az áram, akkor a kimenő és a visszatérő vezetékben folyó áram már nem lesz azonos, hiszen az ember cipőjén/talpán/kezén keresztül „szökik” az áram. A fi-relé pontosan ezt figyeli és ha ez az eltérés a 30mA-t (van ettől eltérő is) eléri, akkor leold.
Fontos, hogy ez a leoldás nem csak egy áramütéskor történhet. Akkor is leold a fi-relé, ha pl. a földelésen keresztül kezd szivárogni az áram, mert pl. egy szigetelés kezd átégni. Ezért ha a fi-relé állandóan leold, nem annak kikötése, megkerülése a megoldás, hanem a hiba megkeresése!
FONTOS! A fi-relé az ellen nem véd, ha valaki egyik kezével megfogja a fázist, a másikkal a nulla vezetéket (és mondjuk jól szigetelt cipője van)! Ekkor az ember egy sima fogyasztó lesz és rendben meg is kapja az áramütést, s a fi-relé meg sem moccan!
A fi-relét havonta le kell oldani, ehhez van egy teszt gomb. Ezt érdemes nem elfelejteni.

Földelés

Ezt is kell, nem kérdés.
Előzetesen annyit, hogy elvileg nem szabad sorba fűzni a földelő vezetéket az egyes aljzatokba, mert a csavarkötések lazulását nem érzékeljük és ha egy fogyasztó szigetelése valahol elkezd a készülék (egyébként földelt) burkolatába áramot engedni, ahol a földelésnek kellene közbelépnie, akkor arra nem fog áram folyni, a fi-relé nem kapcsol le, s a készüléket megérintő ember kap egy áramütést. Ilyen esetben esélyes, hogy a fi-relé leold.

A gázkazán EPH kialakításánál, ahol az egyes rézcsöveket is be kellett kötni a földhálózatba, ott iker-érvéghüvelyt kell használni, abba nem lehet belekötni.

Én, így utólag, elolvasva a szakirodalmat, már betonozáskor a betonvashálót is bekötném a földelő hálózatba (ezt az egyik szakcikkben így is javasolták). A földelő szonda is jó, de annak hatékony "működése" sok mindentől függ, pl. a talaj anyagától, nedvességtartalmától, stb.

Egyéb

A vezeték az amit általában a falba húznak, egyszeres szigetelésű, merev rézmaggal, általában 3 féle színben: fekete (fázis), kék (NULL) zöld/sárga (védőföldelés). Bizonyos keresztmetszet felett már csak sodrott van.
A kábel is rézből van, de szinte mindig sodrott szálakból van és több vezeték össze van fogva, s külön második szigetelőköpennyel burkolt. Ilyenek pl. a hosszabbítók.

A lámpák bekötésénél figyelni kell arra, hogy a foglalatok belső érintkezője legyen a fázis, a felső, menetes részen lévő érintkezőbe a NULLA vezetéket.

Az is fontos, hogy a villanykapcsolókkal a lámpához vezető vezetékek közül a FÁZIS-t kell megszakítani, nem a NULLA vezetéket. Ezt sokan figyelmen kívül hagyják, s ha így egy lekapcsolt lámpát elkezd valaki szerelni, akkor nagyon nagy az áramütés kockázata. ÉLETVESZÉLY!!!