LexikonNyomások/magasságok 925 hPa ~800m 850 hPa ~1500m 700 hPa ~3000m
Kivonat a METNET kislexikonából: http://www.metnet.hu/?m=lexikon
Légköri instabilitás (vagy labilitás) A
légköri instabilitásnak mindazon feltételek összességét nevezzük,
amelyek befolyásolják a konvekció (lásd konvekció) kialakulási
körülményeit, helyét, erősségét, a gátló tényezőket. A ~ ismereténél az
a legfontosabb, hogy tisztában legyünk a légkör vertikális hőmérsékleti
illetve nedvességi rétegzettségével. A konvekciót elsősorban a
környezet hőmérsékletének a magassággal történő változása (az ún.
profil) befolyásolja, másodsorban pedig a nedvesség vertikális
eloszlása játszik szerepet. Minél inkább hűl a levegő a magassággal
(azaz minél nagyobb a vertikális hőmérsékleti gradiens abszolút
értékben), annál kedvezőbbek a feltételek az erős, tartós konvekció
kialakulásához. A feláramlást komolyan gátolhatja azonban, ha a
hőmérséklet a magassággal növekszik, azaz inverzió áll fenn (lásd
inverzió). Előfordulhat továbbá az az eset is, hogy a feláramlás
magáról az inverziós rétegről indul, ekkor viszont máris labilis
feltételekről beszélhetünk. Fontos tehát ismerni a feláramlás
kiindulási helyét, magasságát is, ennek megfelelően beszélhetünk
felszín közeli labilitásról, amikor is a felszínről induló konvekcióhoz
szükséges kedvező feltételek fennállását vizsgáljuk, illetve
magasszintű labilitásról, amikor a konvekció kiindulópontja a valamely
magasabb légréteg, és a feltételek is a magasabb szintek termikus
(hőmérsékleti illetve nedvesség) tulajdonságaiból állnak elő. Utóbbi
esetben emelt konvekcióról beszélünk (lásd még emelt konvekció). A nedvesség ismerete a bekeveredés figyelembevételénél fontos. A
konvekció során az emelkedő légelembe szükségszerűen bekeveredik a
környezet többnyire telítetlen levegője, ami párolgást és ennek
következményeként hűlést idéz elő a légelemben. Az ekkor fellépő
negatív felhajtóerő miatt csökken a feláramlás erőssége. Minél nagyobb
tehát az egyes légrétegek nedvességtartalma, annál kevésbé gátolja ill.
lassítja a bekeveredés a konvekciót.
A ~ -ról általában a termodinamika diagramok (lásd termodinamikai
diagram) segítségével kaphatunk képet, emellett különféle labilitási
indexeket számolhatunk, amik általában a légköri profil illetve az
egyedi légrész hőmérsékleti tulajdonságainak összevetéséből állnak elő.
A legelterjedtebb labilitási indexek: CAPE (lásd CAPE), LI, Thomson,
K-index, SSI stb.
Advekció Légköri
jellemzők horizontális (vízszintes) irányú légmozgások által történő
szállítása. Ha adott helyen a légáramlás pl. felmelegedést hoz meleg
advekcióról, ha hideget hideg advekcióról beszélünk, de ugyanígy
beszélhetünk még például nedvesség, vagy örvényesség advekcióról (lásd
örvényesség advekció) is.
CAPE (Convective Available Potential Energy) Konvektív
hasznosítható potenciális energia. Az az energiamennyiség, amely a
konvekció (lásd konvekció) számára rendelkezésre áll. A CAPE
közvetlenül aránylik a feláramlás maximális lehetséges sebességével,
ezáltal a nagyobb értékei nagyobb valószínűséggel okozhatnak veszélyes
időjárási jelenségeket. A zivatarok környezetében megfigyelt CAPE
értékek gyakran felülmúlják az 1000 J/kg értéket, és például az USA-ban
extrém esetben az 5000 J/kg értéket is elérhetik. Azonban � más
indexekhez hasonlóan - itt sem lehet egyértelműen olyan küszöbértékeket
meghatározni, amelytől kezdve már biztosan számíthatunk heves időjárási
eseményekre. A CAPE, a rádiószondás felszállás alapján elkészített
termodinamikai diagrammokon (lásd termodinamikai diagram) (Emagram,
Skew-T) arányos a környezet hőmérséklet profilja és az emelkedő légrész
hőmérséklet profilja által bezárt területtel, amikor a légrész
hőmérséklete az egyes szinteken nagyobb környezetének hőmérsékleténél.
Ezt pozitív (pirossal jelölt) területnek nevezzük. Egy �átlagos�
zivatar, szélnyírás-mentes és egyéb emelő hatások nélkül kb. 250-300-as
Cape-től (2m-ről indított légrész termodinamikai útjából számolva) tud
kialakulni. A Cape-index használatakor többek között a környezet
nedvességprofiljára is tekintettel kell lenni.
Nedvesség konvergencia Egy
adott területen a nedves levegő konvergálásának mértéke, figyelembe
véve a szélmező konvergenciáját és a nedvesség advekciót. A tartós
nedvesség konvergencia területe kedvez a zivatarok kialakulásának, ha
egyéb jellemzők (mint pl. az instabilitás) rendelkezésre állnak.
FiGyu linkjei:
http://www.youtube.com/watch?v=Wv-u71FUfEE http://www.youtube.com/watch?v=lyqsD0XaVNc&list=PLiUlfTGCtBMiAaYOMOjL9fOeQmKgYUu1Y&index=1
http://www.frequency.com/video/02-gyngysi-andrs-teljestmnyrepls/81001793 http://www.szupercella.hu/tudomany
http://www.szupercella.hu/emagram_magyarorszag http://metnet.hu/?m=kislexikon
http://www.idokep.hu/alapismeretek
http://meteor38.elte.hu/wrf/tmp/index.html
http://xcskies.com/ http://www.topmeteo.eu/go/home
|